A beporzók mennyisége világszerte csökkenő tendenciát mutat, amelynek jelentős gazdasági és ökológiai következményei vannak. A beporzó fajok megvédéséhez elengedhetetlenül szükséges információt gyűjteni azok mennyiségi és minőségi (faji diverzitás) tér-időbeli heterogenitásáról, illetve az ezt magyarázó tényezőkről. A fő kérdésünk, hogy tudunk-e fejleszteni egy társadalmi részvételen alapuló, hosszú távon fenntartható beporzó monitoring programot Magyarországon, amely használható adatokat tud produkálni beporzók mennyiségi és minőségi összetételére, változására és környezeti paraméterekre vonatkozóan és más országokban is alkalmazható protokollá alakítható.
A gyűjtött adatokkal a következő kérdésekre szeretnénk választ kapni:
-
Milyen mennyiségben vannak jelen az általunk meghatározott különböző élőhely típusokon beporzó rovar fajok?
-
Amennyiben vannak mennyiségi különbségek, akkor milyen környezeti tényezők határozzák meg a leginkább az egyes élőhelytípusok közötti mennyiségi különbségeket?
-
A beporzó rovarok mennyiségének és változatosságának adatai alapján milyen élőhely típus kategóriákat tudunk felállítani?
-
Van-e változás a vizsgálat teljes ideje alatt a beporzók mennyiségében a különböző élőhely típusokat vizsgálva?
-
A beporzók változatosságát milyen környezeti tényezők határozzák meg a leginkább?
-
Van-e eltérés a városi és nem városi élőhelytípusok között mennyiség, minőség, vagy változási trendek tekintetében?
-
Van-e trend szerű változás a a beporzók mennyiségében és változatosságában az összes élőhelytípust együtt vizsgálva?
A kutatásunk során egy ismert és a civilek közül is sokakat érdeklő problémát, a beporzó rovarok drasztikus változásait vizsgáljuk egyszerű módszerekkel, széles körű társadalmi együttműködésre támaszkodva. Ilyen módon maga a kutatási folyamat már hatással lehet a résztvevőkön keresztül a téma iránti társadalmi érzékenység növelésében.
A kutatás kérdéseinek megválaszolásával részletes ismereteket szerzünk a beporzók jelenlétét és változásait befolyásoló tényezőkről agrár, városi és természetközeli területekről is, amelynek kiemelt jelentősége lehet azok védelmének érdekében.
A kutatás eredményei hasznosíthatóak lehetnek agrár és városi tájban, de akár védett területeken alkalmazott helyreállítási munkák tervezésekor. Ökológiai intenzifikációs, azon belül beporzó rovarokat támogató élőhelykezelési változások kiértékelésénél. Így például jó alap lehet a diverzitás megőrzését célzó agrártámogatások ökológiai hasznosulásának elbírálásánál is.
A kutatás egyedülálló módon, nyílt tudományos elveket követve magába integrálja az oktatást is különböző szinteken az általános iskolásoktól kezdve az egyetemistákig. A gyűjtött adatoktól kezdve az elemzési módszerekig a kutatás teljes folyamata szabadon hozzáférhető, átlátható és újra felhasználható lesz.
A kutatás során fejlesztett eszközöknek köszönhetően az elemzések eredményeit a döntéshozás számára felhasználható módon is elérhetővé tesszük, amely módszerrel a kutatások a zöld infrastruktúrával kapcsolatos döntéshozás támogatásának példa értékű megvalósítását szeretnénk véghez vinni.