Új adatgyűjtési protokoll

Az adatgyűjtés lépései

1. Új mintavételi terület kijelölése, vagy meglévő kiválasztása

2. Adatgyűjtés

Milyen helyet válasszak a mintavételre?

• Keress egy könnyen megközelíthető zöldfelületet, ahol lehetőleg a vegetációs időszakban (márciustól októberig) várhatóak virágzó növények. A helyszínen válassz ki egy (vagy több) 1×1 méteres területet, ez lesz a mintavételi helyed.
• A mintavételi hely lehet „állandó”, ami azt jelenti, hogy a felmérés mindig pontosan ugyanott történik, és lehet olyan „véletlenszerű” terület is, ami akár minden új adatgyűjtésed során valahol máshol van. A beporzó rovarok megfigyelése alapvetően mindkét típus esetén azonosan zajlik, csak a területek kijelölésében van eltérés az „állandó” és „véletlenszerű” mintavételek között.
• „Állandó mintavételi hely” esetén fontos, hogy olyan hely legyen, amit újra megtalálsz, tehát be tudod azonosítani, hogy pontosan hol van. Az állandó mintavételi hely lehet közterületen, pl. a helyi önkormányzat által; egy iskolában a diákok számára; vagy a saját kertedben privát használatra kijelölve. Saját tulajdonú területen érdemes kijelölni az 1×1 méteres terület 1-1 sarkát (pl. egy festett fakaró segítségével).
• „Véletlenszerű mintavételi hely” választása esetén bárhol és bármikor végezheted a mintavételt, pl. kirándulás közben egy szép vadvirágos folton, vagy a villamosra várva az út melletti zöld sávban.
• Nem gond, ha a mintavételi helyed, vagy a környék épp nem virágzik. A terület lehet lágyszárú vegetációval rendelkező gyep, park részlet, méhlegelő, egy mezőgazdasági haszonnövénnyel borított parcella, bokor, vagy akár egy fa is. A mintavételezett terület „élőhelyi típusát” két részletben a mintavétel elején tudod megadni (lásd később).
• Kérjük, mindenképp figyelj arra, hogy a kijelölt helyen való munka, virágok és beporzók megfigyelése és feljegyzése ne legyen balesetveszélyes, se számodra, se más, az esetleg általad állandó helyszínnek jelölt területet megfigyelő számára!
• A területkijelölés és a mintavétel közben mozogj úgy, hogy lehetőség szerint ne taposd le a növényzetet és ne árnyékolj rá a mintavételi pontodra. A taposás és árnyékolás negatív hatással lehet a beporzó rovarokra, míg a mintavétel során és a virágos folt fennmaradása érdekében fontos, hogy minél kisebb zavarással figyeld meg az állatokat.

Hogyan jelöljem ki a mintavételi helyet?

• Válaszd ki a vizsgálni kívánt élőhelyen belül azt az 1×1 méteres területet („mintavételi hely”), ahol a beporzó rovarokat meg szeretnéd figyelni.
• Jelöld ki az 1×1 méteres területet: ehhez vigyél magaddal egy 2-4 méter hosszú színes madzagot és 3-4 szöget, vagy 1-2 darab 2 méter hosszú colstokot. Ezek valamelyikével tudsz 1×1 méteres négyzetet, vagy egyenlő szárú L-t formálni, amely a mintavételi pontod kettő-négy oldalát mutatja számodra. A mintavétel ezen az 1×1 méteres területen belül fog zajlani.

Web alkalmazás használata

• Kapcsold be a telefonodon a GPS-t (tartózkodási hely, geolokáció).
• Keresd fel a https://openbiomaps.org/projects/pollimon/pwa/ web oldalt és telpítsd az alkalmazást (webes alkalmazás, ami úgy vislkedik mint egy szokásos mobil alkalmazás).
• Várd meg, hogy a valós lokalitásodnak megfelelő helyszínt látod-e a térképen.
• Nyisd meg az űrlapot az alsó kék sávban bal oldalon látható "űrlap" ikonra kattintva.
• Az űrlap felső sávja a navigációs sáv, ahol a [Mintavételi hely] -> [Beporzók] -> [Növények és virágok] -> [Időjárás] lapok között lehet a nyilakkal váltani. Az űrlap beküldése az utolsó, "Időjárás" lap alján található "Adatok beküldése" gombbal történik.
• Válassz az "Új mintavételi hely rögzítése" és az "Mintavételi hely kiválasztása" opciók között. Alapértelmezetten a már létező és a lokalitásod alapján éppen elérhető mintavételi helyek közül tudsz választani.
• Új mintavételi hely létrehozása esetén létrehozhatsz olyan új állandó helyet, amit a későbbiekben ismételten mintavételezhetsz (pl. a saját kertedben, iskolaudvaron), de magánterület, így mások által nem elérhető; vagy közterületen ahol lehetősége lesz másoknak is mintavételt folytatni (pl. önkormányzat által vetett méhlegelőkön és azok közelében található közparkokban). Létrehozhatsz több állandó mintavételi helyet (akár egymás közelében is, de kérjük, hogy két állandó hely között legalább 10 méter távolságot tartsatok). A közterületen kijelölt állandó helyek esetén fontos, hogy a terület mások által is fellelhető, valamint biztonságosan megközelíthető és mintavételezhető legyen. Közterületen létrehozott állandó mintavétel hely esetén kérjük, hogy készíts négy fotót, négy irányba a mintavételi pontról. Kérjük, hogy az állandó mintavételi helyről és kinézetéről, esetleges jelöléséről, adj egy olyan rövid leírást, ami segítheti többieket a pont megtalálásában. Az állandó kap egy nevet és egy egyedi url azonosítót. A név segítségével ki tudod választani a helyet az adatgyűjtő alkalmazásban.
• Állandó helyen történő mintavételezés esetén a hozzád közelei állandó mintavételi helyeket a térkép segítségével meg tudod találni, és a mintavételi hely nevének kiválasztásával tudod megkezdeni az adatgyűjtést. A közterületen található mintavételi helyek beazonosításában segíthetnek a helyszínről készített képek.
• Alkalmi mintavételezéséhez válaszd az ennek megfelelő lehetőséget és ugyanúgy, mint egy állandó pont mintavételezése esetén már indulhat is az adatgyűjtés.
• Az alkalmazás az openweathermap.org-ról a lokalizáció alapján lekérdezi az időjárárás adatokat, amelyeket az "Időjárás" lapon lehet látni. Amennyiben nem jelennek meg időjárás adatok, akkor valószínűleg nincs bekapcsolva a GPS és így az alkalmazás nem tudja a lokalizációnkat megállapítani.

Mikor végezzem az adatgyűjtést?

• Bárhol és bármikor, amikor kedved és időd engedi, hogy 5 perc alatt feljegyezd a beporzók és virágok mennyiségét, akár állandó, akár alkalmi helyen.
• Amennyiben kíváncsi vagy egy hely teljes éven belüli, vagy épp több év alatti mintázataira, úgy érdemes állandó pontot kijelölni és március eleje, október vége között lehetőleg havonta egyszer (pl. minden héten vagy hónapban ugyanazon a napon), vagy akár sűrűbben kijárni a mintaterületedre.
• A nappal aktív beporzó rovarokat a napos, szélmentes, száraz vegetációjú időben tudjuk a legnagyobb eséllyel megfigyelni. Így hazánkban, mintavételezésre a megfelelő körülmények: • esőmentes időjárás, • nem nedves a vegetáció, • szél: <15 km/h, • tavasszal és ősszel: >10°C teljes napsütésben, >15°C enyhén felhős időben, • nyáron: <33°C, • napfelkelte után és napnyugta előtt 1-2 órával.
• Számunkra minden adat, időjárástól függetlenül, hasznos (az is, ha nincs egyetlen virág vagy beporzó sincs éppen a területen).
• Az állandó mintavételi helyek éven belüli, helyszínek közötti összehasonlításához érdemes minél hasonlóbb időjárási körülmények között végezni a megfigyelést.

Milyen adatokat és hogyan gyűjtsünk?

• Használd a telefonos applikációt, mely végigvezet a folyamaton, de előtte érdemes az alábbiakat átolvasni a feljegyzendő adatokról és megismerkedni a fő beporzó csoportokkal.
• Kérjük, hogy csak az 1×1 méteres mintavételi területre eső növényekről, virágokról, és ott megjelenő rovarokról írj be adatot.
• A felmérést kérjük, hogy egyszerre csak egy személy végezze.

Élőhely típusa és területkijelölés

• Jelezd, hogy lágyszárú vegetációt, bokrot, vagy fát mintavételezel (ezt a mintavételi hely megadásakor tudod megtenni!).

Fotó a mintavételi pontról

• Készíts egy fotót felülnézetből az 1×1 méteres mintavételi pontról minden mintavételezési alkalommal. A fotó a mintaterületed állapotának, virágosságának dokumentálását segíti, és lehetőséget ad a visszaellenőrzésre.

Beporzók

• A cél a fő beporzó rovar kategóriák megfigyelt darabszámának feljegyzése. Ezek a kategóriák más néven a "guild"-ek, melyek viszonylag könnyebben elkülöníthető taxonok, fajcsoportok. Az egyes csoportokon belül egymáshoz nagyon hasonló kinézetű, viselkedésű fajok találhatók, és hasonló a szerepük is a beporzási ökoszisztéma-szolgáltatás terén.

• Itt, a polli-mon GO-ban használt beporzó csoportok: házi méh, poszméh, egyéb vadméh, zengőlégy, pöszörlégy, egyéb légy, lepke, darázs, és adunk egy „nem tudtam meghatározni” lehetőséget is. Utóbbi lehetőséget bármilyen olyan esetben választhatod, amikor olyan repülő rovart láttál, mely biztosan a fenti csoport valamelyikébe tartozik, de ennél többet nem tudtál megállapítani, mert pl. túl apró, túl gyorsan repült, vagy csak még nem ismered túl jól a összes csoportot.

• Ezeken felül, a polli-mon GO applikációban, nem cél további rovarok csoportok mintavételezése, pl. kérjük ne jegyezz fel viráglátogató bogarakat, hangyákat, poloskákat, szúnyogokat. Bár ezek a taxonok is lehetnek hasznos beporzó rovarok, de eltérő mintavételt, másfajta figyelmet igényel a megfigyelésük, ami a polli-mon GO keretein belül nem megvalósítható.

• A beporzó csoportok elkülönítéséhez lásd leírásainkat, rajzokat és képeket, itt: https://pollinator-monitoring.hu/pollinators.

• A fenti beporzó rovarcsoportokba tartozó egyedek közül, amelyiket épp láttad az 1×1 méteres mintavételi pontban, azt az applikáció megfelelő gombjának kiválasztásával jegyezd fel. Ahányszor új beporzót látsz, azt a gomb újbóli megnyomásával jegyezheted. Amennyiben egy új rovar kategóriába tartozó egyedet látsz, akkor annak a gombnak a megnyomásával rögzítheted. És így tovább.

• Jegyezd fel a virágon táplálkozó, a mintavételi ponton átrepülő, vagy akár a vegetáción napozó, mászó rovarokat is.

• A beporzó rovarokat csak az 1×1 méteres mintavételi pontban jegyezd fel 2 méteres magasságig amennyiben lágyszárú vegetációt vagy egy bokrot mintavételezel (egy 1×1×2 méteres elképzelt téglatestben). Amennyiben egy fát mintavételezel, oldal vagy alul nézetből, akkor az 1×1 méteres felületen, valamint a közted és a fa között található távolságon belüli elképzelt téglatestben jegyezd fel a rovarokat.

• Amíg egy rovar egyed a mintavételi ponton belül tartózkodik, addig csak egyszer jegyezd fel. Miután az adott egyed elhagyta a mintavételi pontot nem kell követni. Így, abban az esetben is, ha ugyanaz az egyed újra megjelenik a mintavételi pontodban, akkor újra jegyezd fel, mintha egy új állatról lenne szó. Tehát minden új az 1×1×2 méteres mintavételi pontba berepül, vagy azon átrepülő rovart szükséges számolni és az applikációba feljegyezni.

• A beporzók mennyiségének feljegyzése nem verseny, a fontos csak az, hogy annyi rovart jegyezz fel, amennyit ténylegesen láttál. A fentiek szerint végzett mintavétel lesz másokkal összevethető, megfelelően elemezhető és kiértékelhető.

• A beporzók feljegyzése 5 percig tart, de tarthatsz közben szünetet (nyomd meg a szünet gombot), pl. ha szeretnél egy fotót készíteni egy beporzó rovarról. De kérjük, utána ugyanott folytasd a mintavételt, vagy amennyiben nem fejezted be, úgy töröld a megkezdett mintavételt.

• Próbálj úgy helyezkedni a területen, hogy a legtöbb berepülő állatot észrevedd. Felmérés közben lehet mozogni a területen, de próbáld kerülni a növények letaposását és a mintavételi terület leárnyékolását (ha csak teheted, állj a nappal szembe, vagy azzal féloldalasan).

• Amennyiben épp egyáltalán nincs virágzó növény a területen és még beporzó rovart sem láttál, de időd engedi, kérjük, hogy akkor is töltsd ki bátran az összes megadandó értéket. Az is rengeteg információt jelent, ha tudjuk, hogy hol és mikor nincsenek virágok vagy épp beporzó rovarok. Tehát a „nullás” adatok is rendkívül fontosak, ha egyetlen beporzó rovart sem figyeltél meg, az applikáció azt is jegyzi az 5 perc végével, kérjük ilyen esetben is nyomj, a „adatok beküldése” gombra.

Egy teljes mintavételnek a beporzók 5 perces megfigyelése és az „adatok beküldése” gombra kattintással van vége. Amennyiben van kedved, és időd engedi, akár azonnal kezdhetsz egy új mintavételt. Kérjük, hogy új mintavétel során, akkor is, ha ugyanott kezdesz egy új mintavételt, jegyezz fel minden adatot. (Azt, hogy ilyenkor időben és térben egymáshoz két közeli adatgyűjtés történt, mi majd a megfelelő elemzési módszerekkel figyelembe fogjuk venni, de ehhez szükségünk van az applikáció által kért minden adatra.)

Vegetáció állapota

• Növényzet átlagos magassága: jegyezd fel, hogy átlagosan milyen magas a vegetáció. A vegetáció átlagmagasságának megállapításához végezz 4 véletlenszerű mérést az 1×1m területen és a kapott értékeket átlagold. Az eredményt centiméterben add meg. Használj ehhez mérőszalagot vagy a colstok-ot, amit egyben a pont kijelölésére is használhatsz. Amennyiben nem vittél magaddal mérőszalagot, adj egy becslést, vagy jelöld be a „nem tudom megadni” opciót. Amennyiben fán, vagy bokron végzed a felmérést, akkor ez az érték irreleváns, beírhatsz 0-t, vagy bármilyen más számot.
• Zöld (élő) növény borítása: becsüld meg az 1×1 méteres mintavételi ponton belül, hogy hány százalékát fedi zöld (élő) növény. A teljes 1m² számít 100%-nak, és ebből ki kell vonni a száraz növényzetet, a csupasz talajt, és egyéb nem élő növény általi borításokat. Vagy csak a zöld növényzetre fókuszálva, annak százalékos arányát kell megadni. Ez egy becslés, nem lesz tökéletesen pontos, de köszönjük, ha a legjobb tudásod szerint megadod ezt az értéket is.

Virágzó növények

• Itt két pontban a beporzó rovarok fő táplálékaként szolgáló virágokról gyűjtünk információt. Azon virágzó növényfajok számának feljegyzésére van szükség, melyek a rovaroknak pollent és nektárt nyújthatnak. A legtöbb színes-illatos virággal rendelkező növényfaj lehet ilyen, míg a fűfélék virágai nem.
• Virágok fajszáma: jegyezd fel az éppen virágzó egymástól különböző (vagy különbözőnek tűnő) növényfajok számát az 1×1 méteres mintavételi ponton belül. Itt most nem cél, hogy felismerj minden növényfajt. A cél csak az, hogy az épp virágzó növényfajokat el tudd egymástól különíteni a viráguk színe, típusa, mintázata alapján. Csak annyit kell feljegyezned, hogy hány ilyen morfo-fajt tudsz az 1×1 méterben elkülöníteni. Itt növényfajok határozására nincs szükség, de amennyiben szeretnél ilyen adatokat gyűjteni, fajok felismerését tanul, abban segíthetnek erre szakosodott alkalmazások (pl. iNaturalist, Pl@ntNet), és határozó könyvek (részletesebben lásd a tudástár menüpontban: https://pollinator-monitoring.hu/tudastar).
• Virágegységek száma: számold meg a virágok összmennyiségét. Virágok mennyiségének feljegyzésénél általában „virágegységeket” számolunk (lásd részletesen: LINK). Ebben a mintavételben is erre kérünk. Egy virágegységnek általában azt a virágot vagy virágzati részt tekintjük, mely egységen belül egy repülni képes beporzó rovar mászva közlekedik. Azt, ami között már repül vagy „ugrál”, két külön virágegységnek tekintjük. Példa lehet virágzat esetén a herefélék fejecskéje; a pitypang, vagy a százszorszép fészkesvirágzata; valamint a bürökgémorr egyetlen virága. További részleteket, rajzokat, fotókat és további példákat lásd: LINK. Természetesen az elkülönítés nem egyszerű, a virágok sűrűsége is befolyásolhatja ezt, és sok megfigyelést igényel a magabiztos elkülönítés és számolás. Annyi a kérésünk, hogy képességednek megfelelően a legjobb becslést próbáld adni, az így gyűjtött adat már a lehető leghasznosabb lesz.
• Amennyiben a vizsgált 1×1 méteres ponton nagyon sok (>30) virágegységet látsz, akkor érdemes lehet nagyobb csoportok szerint becsülni: először 5/10/20 virágegységből álló csoportot leszámolni, és utána az egész mintavételi pontra vetíteni, hogy hány ilyen 5/10/20-as virág csoportot találsz, és a csoportok méretét valamint számát összeszorozva adni egy becslést. Például a pontban 10 db 20-as virág csoportot látsz, ami 200 virágegységet jelent. Csak az 1×1 méteres mintavételi pontba eső virágokat számold, valamint nem kell fajonként, hanem elég az össz. virágmennyiséget megadni.

Korábbi kutatásainkban úgy találtuk, hogy a legjobban a fenti két-két vegetációt és virágkínálatot leíró érték magyarázza (az időjárási körülmények mellet) a jelenlévő beporzó rovarok mennyiségét és aktivitását. Egyben ezek a legegyszerűbben gyűjthető ilyen információk. Így a beporzókról gyűjtött adatok értelmezéséhez rendkívül hasznos, ha a fenti pár értéket is meg tudod adni.